A beavató színház célja, hogy a nézőket megismertesse a színház világával, beavassa őket egy alkotófolyamat részleteibe, hátterébe, egy mű megszületésébe. A hagyományos értelemben vett színházi nyelvezet kiegészül, egészen más kapcsolat alakul ki a szereplő és néző között. Vállaltan közelebb kerül a produkció befogadójához, még a nézők esetleges diszkomfort érzete ellenére is. Az előadások többnyire az eszköztelenségre épülnek, sem díszlet, sem jelmez nem fontos. A legfontosabb a színész munkája.
Ha a díszlet és jelmez mégis jelen van, azok funkcióikban sokkal több jelentést hordoznak. Ezek összessége áll össze egy nagy jelrendszerré, melyből kialakul az előadás jelentése, története, mondanivalója. A komlói Közösségek Háza évek óta nagy hangsúlyt fektet ilyen jellegű előadások bemutatására. Vendégünk volt: hamlet.ws (Krétakör); A sárkány, Kisded játékok, Plazma (KoMa Társulat); Klamm háborúja, A gyáva, Ady-Petőfi, (Nézőművészeti Kft.); Helló náci, Webáruház (Kolibri Színház); Az ezeregyéjszaka meséi (Bozsik Yvette Társulat)
Shakespeare Rómeó és Júlia c. előadása a történetre és a helyzetre fókuszált, mellőzte az eredeti műfordítás szövegét, mi több a mai fiatal generáció életéből hozott be az előadásba ún. vendégszöveget, ami ma működő zenekarok, együttesek dalszövegei voltak. Ez a "gesztus" feltétlenül segítségére volt a fiatal nézőközönségnek, hogy azonosulhasson egyrészt a helyzettel, másrészt a karakterekkel. Az előadást időnként a rendező megszakította, hogy a jelenlévők közreműködésével értelmezzék a kialakult helyzetet-helyzeteket. A gyerekekkel történő beszélgetés, a drámapedagógiai foglalkozás tehát már előadás közben megvalósult. A produkció a József Attila Színházban került először bemutatásra, rendezője Quintus Konrád.
Németh Ákos: Webáruház
Németh Ákos a mai magyar kortárs drámairodalom egyik nagyon meghatározó alakja, bár a "szakma" jobban ismeri, mint a közönség. Első nagy műve, amit a budapesti Katona József Színház is bemutatott a Müller táncosai c. drámája volt. A Webáruház című előadás áll talán legközelebb ahhoz a generációhoz, akiknek a beavató színházi sorozatot kitaláltuk. Egy iskolai osztály ill. évfolyamközösség életébe nyerünk bepillantást, ahol az alapértelmezett karakter a kallódó, frusztrált, meg nem értett gyerek. Ehhez kapcsolódik a nagyon is jelenlévő probléma a tudatmódosító szerek rendszeres használata és az ezekkel történő kereskedés, valamint az érzelmek megélése. A Kolibri Színház előadása úgy valósult meg, hogy nyitva hagyta a történetet és a színészek meg egy drámapedagógus segítségével a "beavatottak" végigvitték a történet lehetséges megoldásait, befejezését.
Bozsik Yvette: Az ezeregyéjszaka meséi
A Bozsik Yvette Társulat új gyermek táncszínházi bemutatója a Nemzeti Táncszínházban témájánál, történetmesélési stílusánál és vizualitásánál fogva az egész családnak szól, a kisebb gyerekeknek éppúgy, mint a nagyobbaknak vagy a szülőknek. A 12. században keletkezett arab mesegyűjteményben lenyűgöző történetek találhatóak.
Az előadás öt mesén alapszik, ezek: Aladdin csodalámpája, Ali baba és a negyven rabló, Sahriár király és Seherezád, Az ébenfa ló, és A halász és a gonosz szellem. Az előadás a tánc és a film eszközeit ötvözve meséli el a történeteket Rimszkij-Korszakov Seherezádé című művére, és más mai orientális és etnozenékre, mint amilyen a Gettómilliomos c. film népszerű betétdala a "Jai ho".
Bozsik Yvette, a társulat alapítója, a mai magyar táncélet talán legkülönösebb alakja. Az 1986-os év óta minden előadása eseménynek számít szakmai szempontból, és egy jó ideje a nagyközönség is ismeri nevét és munkáit. Hazánk művészeti életének mára már megkerülhetetlen jelenségévé. A programban résztvevő színjátszással is foglalkozó pedagógusok rengeteg ötletet merítettek későbbi munkáikhoz ebből az előadásból.
Alain Serres: Szerelmese
Két szemközti ablak – néhány méternyi távolság, amit mégis nehezebb megtenni, mint körbeutazni a világot. A kisfiú és a kislány az ablakból méregetik egymást, míg végre a fiú levélírásra szánja el magát. A levél azonban hosszú éveken át kalandozik, tengereken, földrészeken át, míg végre célba ér az az egyetlen, nagyon fontos mondat, amire pontosan ugyanennyit várt a címzett, hogy ugyanazzal a mondattal válaszolhasson…
Gyönyörű mese az állhatatosságról és a szerelemről…
Ady/Petőfi
Scherer Péter az európai és világszinten is elismert, meghatározó Krétakör Színház egykori tagja, aki egy fiatal színésszel, Kovács Krisztiánnal és egykori Krétakörös kollégájával Katona Lászlóval megvalósította azt az előadást, amit ő "szerelemgyereknek" nevez. Az Ady/Petőfi főként a gimnazistákhoz szól, közöttük is főként azoknak, akik megismerték a szóban forgó költők életét, művészetét. Az előadás nem kíván irodalomóra lenni, egyetlen célja, hogy megértesse a közönséggel, ezek a történelmi távlatokban már értelmezhetetlen karakterek valaha emberek voltak, a hibáikkal, gyarlóságaikkal, tehetségeikkel együtt. Óriási kutatómunka után állt össze az előadás, ami mind nyelvezetében, mind verbalitásában formabontó volt. Rengetek humorral és elmélyült gondolatokkal teletűzdelt előadás valóban új megvilágításba helyezte a két költőt.
